A Podmaniczky Páholy Budapestért dolgozó civil szervezetek: a Budapest Kör, a Budapest Világörökségéért Alapítvány, a Budapesti Városvédő Egyesület, a Kós Károly Egyesülés, a Lát-Kép Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Nagy Budapest Törzsasztal, az Óvás! Egyesület, a Szeretem Budapestet Mozgalom és a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület közös fórumaként, s nevében fogalmazza meg álláspontját a BKV tervezett járatritkításaival kapcsolatban.

A közösségi közlekedést nem leépíteni: fejleszteni kell!

A Podmaniczky Páholy állásfoglalása

A Podmaniczky Páholyt alapító civil szervezetek abban a meggyőződésben fordulnak a közvéleményhez, illetve a főváros önkormányzatához és tömegközlekedési részvénytársaságához, hogy a BKV járatmegszüntetési és járatritkítási elképzelései ellentétesek Budapest társadalompolitikai célkitűzéseivel. Nem szolgálják az élhető, környezetbarát és emberközpontú város fenntartását, megteremtését. Sem demográfiai, sem közgazdasági érvrendszer keretében nem védhetők.

A jó közösségi közlekedés nemcsak alapvető közszolgáltatás, hanem a városon belüli gépkocsihasználat visszaszorításának is fontos eszköze.

Visszafejlesztésével nő az autósok száma, hosszabb dugókra, a mainál is rosszabb légszennyezési mutatókra, barátságtalanabb környezetre számíthatunk. S a legnagyobb veszély, hogy a tervezett járatmegszüntetések hatására megállíthatatlan leépülési spirál alakul ki: a ritkuló járatok miatt csökken az utasszám, erre alapozva aztán újabb és újabb járatritkítások következhetnek.

A Podmaniczky Páholy álláspontja szerint a BKV Zrt. finanszírozási problémáit nem lehet csak a társaság költségvetésének keretein belül vizsgálni. A közösségi közlekedés teljesítménye az egész városra, minden itt élőre hatással van. A környezetterhelés és a közlekedési zavarok súlyosbodása, a város átjárhatóságának romlása, a növekvő autóforgalom miatt egyre élhetetlenebbé váló belső városrészek, a fentiek következtében a világ-jelentőségű építészeti örökség további pusztulása mind olyan, számszerűsíthető társadalmi károk, melyek pénzben kifejezett összege bizonyíthatóan sokszorosa a BKV-nál esetleg megjelenő megtakarításoknak.

A közösségi közlekedés nem önmagától, saját vállalati keretein belül hoz hasznot. Ezeknek a feladatoknak az ellátása sohasem lesz nyereséges.

Működtetése: befektetés. Budapest vezetőinek, döntéshozóinak fel kell ismerniük, hogy ez a közösségi befektetés a város gazdasági vonzerejének növekedésével és a városlakók életkörülményeinek, életfeltételeinek javulásával bőségesen megtérül.

Sok európai nagyváros gyakorlata is igazolja, hogy ennek a szolgáltatásnak a működtetésén nem szabad spórolni. Egy elvesztett utast sokkal drágább visszaszerezni, mint a meglévőt megtartani. S a közösség nem tagadhatja meg, hogy erőforrásaiból azokra is áldozzon, akiknek – ebbe a körbe tartozik a polgárok, az itt élők nagy többsége – közlekedési lehetőségeit alapvetően korlátozza, hogy nincs módjuk eszközt váltani, ha ez a szolgáltatás leépül.

A járatok sűrűségéről és a járatrendszer összteljesítményéről csak a szélesebb összefüggésekben vizsgált társadalmi és gazdasági hatások pontos ismeretében szabad dönteni. A 2008. évi Paraméterkönyv-tervezet ezek hiányában meggyőződésünk szerint elvetendő, intézkedései részletekben sem vezethetők be. Vissza kell térni a környezetvédelmi és városfejlesztési programok által kijelölt irányhoz, a közösségi közlekedés valódi fejlesztésének szándékához.

Budapestért dolgozó civil szervezetek: a Budapest Kör, a Budapest Világörökségéért Alapítvány, a Budapesti Városvédő Egyesület, a Kós Károly Egyesülés, a Lát-Kép Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Nagy Budapest Törzsasztal, az Óvás! Egyesület, a Szeretem Budapestet Mozgalom és a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület fórumaként s nevében a Podmaniczky Páholy a jelen állásfoglalással ezzel kapcsolatos elháríthatatlan és megkerülhetetlen felelősségére figyelmezteti ennek a folyamatnak valamennyi résztvevőjét.

Budapesten, 2008. március 24-én

Saly Noémi, a Páholy szóvivője