Tíz éve nem jár a vásárvárosba a 29-es villamos
A 29-es villamos, a „BNV” járat volt. A vásárközpont legkönnyebb és legkézenfekvőbb megközelítési lehetőségét jelentő villamossínek és a végállomás ma is a helyükön vannak, de a felsővezetéknek már lába kelt, a vágányok pedig sok helyen mocsárban állnak. A jelenlegi eljutási lehetőségek nem megfelelő színvonalúak a nagyszámú látogató kulturált elszállításához.
A járat története 80 évre nyúlik vissza, 1925-ben nyílt meg a BSzKRt. 29-es vonala a Rókus Kórház és az új Lóversenypálya között, útvonala érdemben működésének 70 éve alatt alig változott. Az óriási forgalom lebonyolítására nagyvasúti pályaudvarhoz méltó 6 vágányos forduló épült az akkor még állatvásárként szolgáló vásárváros mellett.
A járat útvonala a Pongrác úti felüljáró után tér le balra a 37-es vonalról, ezután egy lejtőn ér le a vasúti vágányokig, és szintben keresztezi az ún. „Királyvágányt”. (A Királyvágány neve eredeti funkciójából ered, azaz hogy a királyi vonat a Nyugati pályaudvarról Gödöllőre, a kastélyhoz juthasson.) A felsővezeték-keresztezést szokatlan módon valósították meg; a vasúti személyzet döntött arról, hogy a villamos, vagy a vasút számára szükséges feszültség legyen-e az egyébként kiszigetelt kereszteződésben. A kereszteződésben a villamos számára vasúti jelző működött, romjai még megtalálhatók a pálya mellett.
1972-től felépült a vásárközpont az Expo szállóval, és a Városligetből ide költözött a Budapesti Nemzetközi Vásár. 1974-ben állt be a megszüntetésig fennálló helyzet: a 29-es villamos a Blaha Lujza térről, a 29Y a Keleti pályaudvartól közlekedett. A 29Y villamos csak a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) ideje alatt közlekedett és akkor is csak a hétvégi napokon.
Az Y betű az elágazó vonalak régi jelzésének utolsó mohikánként élt a budapesti viszonylatszám rendszerben. A járatok időszakos jellege miatt nem volt állandó járműtípus beosztva a vonalra, ez eredményezte azt, hogy szinte minden típust meg lehetett itt találni: UV, ipari csuklós és Tátra kocsik is előfordultak.
A 90-es években a lóversenyek visszaszorulása miatt a BKV úgy határozott, hogy csak fizetett megrendelésre járatja. Ilyen megrendelés azóta sem érkezett, így a járat 1996 óta, a 100. BNV óta nem közlekedett. Ekkor a viszonylatok az évforduló tiszteletére a 100-as, illetve a 100Y jelzést kapták. 2000-ben az önálló szakaszról ellopták a felsővezetéket, pár évvel később pedig lehegesztették a vonal elágazó váltóját.
Jelenleg rendezvények idején csak nagyon nehezen lehet a vásárba eljutni. Az egykori közvetlen belvárosi villamos kapcsolat helyett ma az Örs vezér teréről induló, túlzsúfolt Expo-busszal lehet a környéket megközelíteni. Nyilván az elégtelen tömegközlekedési kiszolgálással függ össze, hogy a vásárváros környékét a nagyobb kiállítások idején ellepik az autók, hatalmas torlódások alakulnak ki a környék útjain, ezáltal maga az Expo-busz is használhatatlanná válik.
A németországi városok vásárkultúrájához képest a budapesti állapotok szégyenletesek. A megközelíthetőség és az Expo környezete maga is egyaránt botrányos. A Hungexpo privatizációja után ideje lenne, hogy a befektető és a Főváros a vásár környékét is rendbe hozzák, ennek keretében újítsák fel és helyezzék újra üzembe a villamosvágányokat. Mivel egy pár százméteres szakaszról van szó, amelyen ráadásul a sínek a helyükön vannak, a villamos rendbetétele semelyik fél részéről sem igényelne elviselhetetlen költségeket.
További képeink az Expo téri villamosvégállomásról