Nosztalgia-emlékmenet és kirándulás a farossal
Magyarország egyetlen működőképes Ikarus 66-os “faros” autóbuszával bejártukBudapestet. Remek hangulatú kirándulásunkon évfordulókat ünnepeltünk és nemutolsósorban igyekeztünk felhívni a figyelmet a nosztalgiamenetek fontosságára.Képes beszámoló, leírás a buszról és a térség nosztalgiaüzemeiről.
A faros a Hősök terén (fotó: Kovács Krisztián).
¤46¤
A VEKE Üzemtörténet munkacsoportja 2004. március 27-én különmenetet szervezett Magyarország egyetlen működőképes Ikarus 66-os típusú “faros” autóbuszával. A menet célja az volt, hogy felhívjuk a BKV Rt. vezetői és a sajtó figyelmét a nosztalgiaüzemek szükségességére.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület nosztalgiamenetét több évforduló is indokolta.
1954-ben, tehát 50 évvel ezelőtt az Ikarus gyár az IK66-os prototípusát Budapesten tesztelte, a Fővárosi Autóbuszüzemnél (FAÜ).
1959 tavaszán (45 éve) 20 db Ikarus 66-os autóbusz kezdte meg szolgálatát a fővárosban, a nagykörúti 12-es viszonylaton. 1961-ig további 35
busz érkezett, mind a Fürst (mai Kelenföld) garázs állományába tartozott. A Nagykörúton kívül a Népköztársaság útján (mai Andrássy út) az 1-esen és a Hungária körúti 55-ösön is feltűntek. Utascsere-nehézségek miatt a városi közlekedésben nem vált be a típus, 1964-ig (40 évvel ezelőtt – újabb évforduló!) az összeset eladták a MÁVAUT-nak, helyközi és kisebb városokban helyi forgalom céljaira.
Újabb apropója a mai eseménynek, hogy a 12-es autóbusz, ami a „farosok” egyik jellemző viszonylata volt, 1989 szeptemberétől (15 éve) nem jár a pesti Nagykörúton.
¤47¤¤48¤
Ez a darab, amely napjainkban az EZY-690 rendszámot viseli, az Ikarus gyárból kigördülést kivéve nem közlekedett Magyarországon. Az utolsók között készült el, 1971-ben, amikor már a 200-as család is gyártásban volt. Azonban az NDK vezetői továbbra is a farost rendelték. Főleg távolsági forgalomban közlekedett, nemzetközi utakon, például Moszkvába!
Utolsó éveit egy szövetkezet munkásszállító-kirándulóbuszaként töltötte, selejtezése után került vissza Magyarországra – addigra már egyedüliként. A busz tulajdonosa, Kozári Tibor úr egy berlini garázsban talált rá. A jármű olyan jó állapotban volt, hogy “saját lábon” jutott haza, Magyarországra. Itthon egy-két alkatrész cseréjétől eltekintve különösebb javítást nem igényelt, jó műszaki állapotban van, az autópályán a 90 km/h sebességet is szépen tartotta.
Források: Mihályffy László: Budapesti busztörténet – megemlékezés a Récsei garázs 70 évéről.
Városi Közlekedés 2001/4; pp. 238-247.
¤49¤¤50¤
Beszámoló a kirándulásról
A havas, esős késő márciusi szombat reggelen az autóbusz Győrből az Egyesület tagjaival és más érdeklődökkel együtt érkezett meg Budapestre, az Etele térre. Az Etele térről a BKV Rt. Akácfa utcai székháza felé vettük az irányt, ott 11:00-ra vártak minket. A különmenet első részére meghívtuk a BKV Rt. teljes vezérkarát, közülük Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatója, Vitéz Ágnes, a BKV Rt. Kommunikációs főosztályvezetője és munkatársa Schimmer Erzsébet vett részt a meneten. A buszozáson vendégül láttuk Balogh Imrét, a Városi Tömegközlekedés Történeti Egyesület (VTTE) titkárát is.
Mivel az évforduló megünneplésén és a szórakozáson kívül célunk a figyelemfelhívás volt, a különmenet ezen szakaszára meghívtuk a sajtó képviselőit. Március 27-én a TV2 Tényekben, illetve az RTL Klub esti Híradójában is hosszan tudósítottak az eseményről. Hétfőn a METRO újság és a Népszabadság is cikkezett a különmenetről, illetve más kerületi és vidéki lapok is megemlítették az eseményt.
¤51¤
Vendégeinkkel az Akácfa utcából a Hősök terére mentünk, ott fotómegállást tartottunk, majd a megszűnt 1-es busz vonalán a Kosztolányi Dezső térig mentünk. A Kosztolányi Dezső téren a farossal a 12-es busz vonalára kanyarodtunk, következő állomásunk a Moszkva tér volt.
¤52¤¤53¤
A Moszkva térről a Nagykörúton a Blaha Lujza térig mentünk, ahol 13:00-kor megkezdődött a közlekedésbarátok számára meghirdetett menet, melyen a VEKE tagjai mellett más, buszokért, közlekedésért rajongók is részt vettek. A Blaha Lujza térről Boráros téri fotómegállással Csepelre látogattunk el, majd a csillagtelepi 59-es végállomás érintése után Csepelről az 51-es vonalán Kőbányára buszoztunk át. A Liget térről az Örs vezér téri, majd a Mexikói úti buszvégállomást vettük célba. Innen a Városligeten keresztül az 1-es busz vonalán haladtunk tovább. A Városliget végén ugyan leintették a buszt a rendőrök, de nem megbüntetni, csak megnézni akarták. 🙂
A Hősök teréről tovább az Andrássy úton jutottunk el a Deák térig, onnan pedig a Lánchídon és az Alagúton keresztül elértük az 5-ös busz vonalát, ahol szintén közlekedett a típus. Így kerültünk a Pasaréti térre, majd onnan a Moszkva tér érintésével Óbuda felé vettük az irányt, a 6-os és 86-os autóbuszok Bogdáni úti végállomására.
¤54¤¤55¤
Ugyan a farosok közlekedése óta kissé megváltozott a környezet, napjaink buszainak tábláit kitettük a farosra és máris valósághű volt minden. Voltak, akik a megállóban állva azt hitték, hogy az ő buszuk jött meg, de az emberek, járókelők többnyire inkább megcsodálták a buszt, sokaknak “maradt tátva a szájuk” vagy mutogatták a buszt gyermeküknek, mondván: ők még utaztak ilyenen. Óbudáról a Nyugati tér érintésével ismét Dél-Pest felé vettük az irányt, az Üllői út – Elnök utca – Könyves Kálmán körút útvonalon értük el a népligeti buszvégállomást. A Népligettől az Üllői út – Kálvin tér – Szabadság híd útvonalon jutottunk át Budára, onnan pedig már a Kosztolányi Dezső téren keresztül az út a Budaörsi út felé vezetett. Néhány, a laprugós buszon való utazást jobban bíró tagunk a buszt még Győrbe is visszakísérte, de többségünk a Sasadi útnál búcsút vett az öreg farostól.
¤56¤¤57¤
Nosztalgiaüzem a városi közlekedésben
A közösségi közlekedés mindannyiunkat érint, és jó néhányan vannak (nemcsak a gyerekek!), akik a régi járműveket nemcsak múzeumban állva, hanem menet közben, forgalomban is szeretnék látni. Manapság a „nosztalgiázás” az élet minden területén jelen van, a divattól az építészetig. Mozgó tárgyak, jelen esetben járművek kapcsán is beszélhetünk nosztalgiáról. Mindannyiunkban kedves érzéseket ébreszthet egy régi gőzös vagy akár csak egy forgalomból kivont, gyermekkorunkból ismert mozdony látványa. Ugyanígy fontos lenne a városi közösségi közlekedési járművek régi darabjainak nosztalgia célból történő közlekedtetése Budapest útjain, villamosvágányain.
Mondhatnánk, hogy Nyugaton könnyen megy a nosztalgiaüzem, gazdagabbak, mint a mi közép-európai régiónk. De mielőtt ezzel elhessegetjük a gondolatot, nézzünk csak körül, hogy a hozzánk hasonló történelmű országokban mindez hogy működik!
Nosztalgiavillamosok Közép- és Kelet-Európában
Összeállításunkban a nosztalgiavillamosokra koncentráltunk, mivel régi autóbuszokat bárki, bárhol üzemeltethet, azonban a városi kötöttpályás járművek általában állandóan egy adott városban a közlekedési társaság üzemeltetésében vagy annak segítségével – akár civil szervezetek által üzemeltetve – közlekednek.
Horvátország
Zágráb
A horvát fővárosban 1911 óta járnak villamosok, méteres nyomtávú hálózaton. A 60-as, 70-es években kezdték el a háború előtti kéttengelyes kocsikat a Duro Dakovic vagongyárban készült modern járművekkel, majd Tatra villamosokkal felváltani. Az első, 1911-es gyártású nosztalgiaszerelvényt néhány éve újították fel, ezt pár éven belül egy másik szerelvény is követte. Ezek a Műszaki Múzeum tulajdonában állnak, melyekkel a múzeum vasárnaponként ingyenes nosztalgiameneteket szervez. Ennek során a teljes belvárosi hálózatot bejárják. Karácsony és Húsvét tájékán külön gyerekprogramot is körítenek ezekhez a menetekhez.
Web: http://mdc.hr/tehnicki/nj/aktivnosti.htm
Csehország
Brno
Csehország második legnagyobb városában 1974-től kezdte el a Műszaki Múzeum Brno és más csehszlovák városok (Pozsony, Prága, Kassa, Liberec, Ostrava, Olomouc, Plzen, Jihlava és a trencsénteplici HÉV) régi villamosait (közel 30 jármű), HÉV-járműveit (kb.12) autóbuszait (5 + 1 pótos) és trolibuszait (5 db) gyűjteni. A felújított kollekció a városszéli Lisen-ben, egy régi HÉV- remízben kapott helyet, ahonnan gyakran kihozták azokat a városba, hogy ott nosztalgiameneteket végezzenek velük. (A múzeumnak felsővezeték nélküli vágánykapcsolata van a villamoshálózattal.) A gyűjteményben vannak persze olyan járművek is, melyek méteres nyomtávuk miatt “idegen testet” képeznek, és emiatt felújításuk is háttérbe szorult. Épp ezért több ilyen járművet visszaadtak eredeti helyükre, Liberecbe és Pozsonyba, az előbbi helyen nagyon szép munkát végzett a helyi klub a felújítással.
Az 1999-es és 2000-es jubileumi években hatalmas járműparádé és járműkiállítás volt, ez utóbbit a belvárost átszelő, a Váci utcával vetekedő eleganciájú Masaryk utcában tartották. Ekkor az összes brno-i villamos, valamint az összes busz és troli üzemben állt, amelyeket aközönség is kipróbálhatott – köztük olyan csemegéket, mint a pótkocsis autóbusz(a pótkocsiban is) és az 1884-es évjáratú gőztramway – szintén a belvároskellős közepén. A 2001-es évben a városi napok keretében ismételték meg ezt a rendezvényt, melyen akkor már lóvasút is részt vett.
A rendezvényt azóta minden évben megtartják, 2004-ben május utolsó hétvégéjén lehet Brnoban a gőztramway-jal vagy a pótos autóbusszal utazni.
A közlekedési vállalat még a jubileum előtt üzembe állított egy saját nosztalgiaszerelvényt a 30-as évekből, ez ezekben az években hétvégente rendszeresen közlekedett, és megrendelések, reklámmenetek keretében most is gyakran felbukkan a brno-i utcákon.
Web: http://www.technicalmuseum.cz/mhd.html
Prága
A városgazdálkodásban és a tömegközlekedésben egyaránt jellemző tökéletességre törekvés nem hiányozhat a múlt emlékeinek dokumentálásából itt. Az igen széles áttekintést nyújtó villamosmúzeum járművei (kb. 40 db) ugyan csak ötévenként tűnnek fel az utcákon egy parádé keretében, de a jellegzetes járművekből még többet (közel 15 jármű) megőriztek, melyek különmeneteken és a szezonban közlekedő, a múzeumtól induló és a város főbb turisztikai pontjait érintő 91-es vonalon láthatóak. Mindez kizárólag a közlekedési vállalat kezelésében és szervezésében valósul meg a más területeken is megszokott magas színvonalon.
Web: www.dp-praha.cz/en/di-lan3.htm
Ostrava
Prágához hasonlóan itt is a közlekedési vállalat gondozza a járműveket (7 motorkocsi, 4 pótkocsi, 4 üzemi jármű, 4 busz, 2 troli, 2 pótkocsi), melybe viszont a helyi közlekedésbarát klub is besegít. A járművek évente 2-3 alkalommal közlekednek, általában tematikusan, tehát csak villamos vagy csak troli.
Lengyelország
A nagyobb lengyel villamosüzemek közül Varsó, Lódz, Poznan és Szczeczin említhető egy kalap alatt. A járműparkjuk is igen hasonló: néhány háború előtti kéttengelyes motorkocsi (kivéve Poznan), és a háború alatt kialakult német villamostípus utánzatai.
A közlekedési vállalat a helyi közlekedésbarát klubokkal – akik a járműveket is gondozzák – karöltve üzemeltetnek egy – általában 0-ás viszonylatszámú – nosztalgiavonalat, mely hétvégén közlekedve a város főbb nevezetességeit érinti. Szczeczinben a villamosvonal mellett busz is közlekedik nosztalgiajáratként egy külön vonalon.
Krakkó ezekhez képest annyi különbséget jelent, hogy ott a közlekedési vállalat tartja inkább kezében az üzemet, és van háború előtti pótos is.
Web:
Lódz: http://www.kmst.mpk.lodz.pl
Poznan: http://www.mpk.poznan.pl/kmps/
Szczeczin: http://www.infoludek.pl/stmkm
Warszawa: http://www.kmkm.waw.pl
Wroclaw
Nem véletlenül kell külön említeni e helyet, itt ugyanis egy német származású villamosbarát alapította egyesület sok járművet saját kezébe vett, majd egy remiz-részt is megszerzett, ahol majd Lengyelország első villamosmúzeuma nyílik meg… hogy mikor, az mindig kérdéses a tolódó időpont miatt.
Addig is a büfé-villamosnak berendezett “Baba Jaga” becenevű 1929-es évjáratú motorkocsival és egy lóréalvázra felépített lóvasúti kocsival szervez városnéző meneteket a hétvégéken, és szuvenír-boltot is üzemeltet. A közlekedési vállalattal sok vitája akad, de nem csügged, küzd. A múzeum másik leendő nosztalgiaszerelvényét egy városvédő egyesület tartja kezében, mellyel csak különmeneteket szerveznek.
Oroszország
Szentpétervár
A világ legnagyobb villamoshálózatán két közlekedésbarát alapítványának és szervezőkészségének köszönhetően jelentek meg újra a nosztalgiavillamosok (négy szerelvény, illetve három szóló motorkocsi), melyekkel itt is szerveznek hétvégi különmeneteket.
Románia
Temesvár, Arad
Az egyetlen román villamosmúzeum a temesvári villamos 100. születésnapján nyílt meg, és ekkor egy egyesület, a Tramclub Banat is megalakult. Ők nemcsak a temesvári, de az aradi nosztalgiatujákkal is foglalkoznak… van is mivel, hiszen az Arad-Hegyaljai HÉV egyik GANZ-motorkocsiját és két Weitzer eredetű pótkocsit a közlekedési vállalat és a vagongyár felújíttatta a ‘90-es években, és azóta azok megrendelésre közlekednek a gyoroki vonalon. Temesváron pedig a 20-as években épített iker-motorkocsi rendszeresen is közlekedik.
A hazai helyzet
A külföldi városokon kívül Magyarországon Miskolcon és Debrecenben vannak nosztalgiajárművek „ugrásra kész” állapotban, különmenetekre bármikor megrendelhetően, Szegeden pedig hamarosan újra csatasorba áll a nosztalgiavillamos.
Debrecenben nyaranta rendszeresen közlekedik a nosztalgiavillamos.
¤58¤¤59¤
¤60¤¤61¤
