115 éve indult meg a Köztemetői Gőzmozdonyú Vasút

2006-11-19

By VEKE

Több, mint egy évszázada, akkor még gőzüzemmel, majd hamarosan villamosítva juthatott ki a székesfőváros közönsége az 1886-ban megnyílt Új köztemetőbe. Akkor a város szélén kívül, ma már a város belső részeinek számító területen található sírkert hatalmas utastömeget vonz. Az idevezető villamosvasúti vonal történetét tekintjük át ezúttal.

Négykocsis távkapcsolású szerelvény a Salgótarjáni úton: akkor itt még 28-as számmal jártak a villamosok , Kolozsvári utca, Budapest (forrás: BKV Archívum)

A rákoskeresztúri Új köztemető a főváros akkori határában 1886. május 1-jén nyílt meg. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1884-ben foglalkozott a Népszínház utca városi vasúttal való ellátásával, de érdemben csak 1887-ben kerülhetett napirendre a téma. Lóvasutak létesítésére a BKVT-nak kizárólagos joga volt, de jelentkezett a Lindheim és Társa cég, valamint a Siemens és Halske (a későbbi BVV – Budapesti Városi Vasút, majd BVVV – Budapesti Villamos Városi Vasút) is.

1887-ben a Lindheim és Társa cég kapott építési engedélyt gőzvontatású városi vasút létesítésére a fővárostól, a közigazgatási bejárást 1891 márciusában tartották meg. A vasutat eredendően halottszállításra tervezték, a Rókus kórház mellé tervezett új központi halottasház és az Új köztemető között. A sors furcsa fintora, hogy erre a célra csak közvetlenül a II. világháború után használták a vonalat, amikor Budapest ostromában életüket vesztett embereket – katonákat és civileket egyaránt – gőzmozdony vontatású vasúti teherkocsikon szállítottak a kialakított tömegsírokba.

A vasút belső végállomása a Stáhly és a Flór utcák kereszteződéséhez került, itt fordítókorongot építettek be a mozdonyok megfordítására. A vasút innen a Nagykörutat keresztezve a Népszínház utcában gyakorlatilag a mai 37-es villamos vonalát követte a Teleki téren, a Salgótarjáni utcában, majd a szolnoki MÁV-vonalat egyvágányú felüljárón keresztezve, az Őrház mellett elhaladva (jelenleg itt a BKV Őrház áramátalakító állomása áll), a Kolozsvári utcán az Élessarok érintésével végig a Maglódi úton és a Sírkert utcán a Köztemető főbejáratáig, majd balra kanyarodva a Hősök temetőjéig. Az Új köztemető bejárata előtt épült meg Budapest első, máig is használatos gyalogos-aluljárója. Itt, a külső végállomáson díszes felvételi épület és víztorony is épült. A vasút hivatalos átadása Halottak Napján, 1891. október 31-én meg is történt, ám a Weitzer gyár nem készült el időre a megrendelt kocsikkal, így a bécsi lóvasúttól bérelt 6 személykocsival indult meg a forgalom. A Köztemetői Vasút „saját” járművei csak november 30-án érkeztek meg.

A Köztemetői vasút végállomása, előtérben a 66. pályaszámú egyedi emeletes kocsi (forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada)

Gőzvontatású vonat halad az Őrháznál a Liget tér felé (forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada)

A vasútnak 5 db MÁVAG gyártmányú gőzmozdonya (a beszerzési listák tartalmaznak egy hatodikat is, de ennek tényleges megérkezéséről nincs adat) és 9 személykocsija volt. Itt közlekedett a főváros egyetlen emeletes (akkor „imperiálosnak” hívott) közúti vasúti kocsija, ezen kívül még négy kéttengelyes és négy négytengelyes kocsival szállították az utasokat. Ezeket a kocsikat 1909-ben motorral szerelték fel, egységesre alakították, és a BVVV „I” típussal jelölte, 1923 után a BSzKRt számrendszerében a 2100-as pályaszámcsoportot kapták. Ezeket a járműveket előbb a BLVV (Budapest-Szentlőrinci Helyiérdekű Villamos Vasút) pótkocsivá alakította, majd 1950-ben Miskolcra kerültek, ahol pár évvel később selejtezték őket. 3 db öttonnás kis teherkocsit „lowryt” is beszereztek üzemi és teherszállítási célokra.

1891. november 30-án megindult a forgalom az Őrháztól kiágazó, a Felső Vaspálya (ma Korponai) utcán a Liget térig. Ide az elbontott Nagykörúti Próbavasút felépítményét építették be.

1893. október 27-ére villamosították a Rókus kórház-Liget tér közti szakaszt, a temetői forgalmat az Őrháztól gőzvontatású szerelvények bonyolították le. 1894-re villamosították a teljes vonalat az Új Köztemetőig, ekkor került kétvágányú felüljáró a szolnoki vasútvonal vágányai fölé. A viszonylatok Rókus kórház-Új Köztemető, illetve Őrház-Liget tér között közlekedtek. 1896. júniusára a fővonal az Izraelita temetőig, a szárnyvonal a Liget téren át a Kápolna térig hosszabbodott. Ez évben szűnt meg végleg a gőzvontatás, az Őrház áramfejlesztőjét bővítik. 1897-re az addig megmaradt egyvágányú szakaszokat (Kolozsvári utca, illetve a Maglódi út külső szakasza) is kétvágányúra építik át.

Budapest első gyalogosaluljárója az Új köztemető bejárata előtt, már a villamosítás után, Új köztemető, Budapest (forrás: Kőbánya közúti közlekedésének története)

A villamosított Salgótarjáni utcai szakasz, Salgótarjáni út, Budapest (forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada)

1910-ben a viszonylatszámozás bevezetésekor a Kápolna téri vonal a 26-os, a köztemetői a 28-as számot kapta. Az 1920-as években a 26-ost 36-osra számozták át, Kőbánya belső területére az 1994-es megszüntetésig ez a viszonylat járt, a Korponai utcai vágányok 1945-ös megszüntetése után a Fiumei és a Kőbányai úton keresztül. 1928-ban az Élessaroknál összekötik a Belső-Jászberényi (Kőrösi Csoma Sándor) úti és a Kolozsvári utcai villamosvágányokat, a 37-es a Kőbányai úton át először az Élessarokig (Részvény Serfőző), majd az Akna utcáig jár. 1949-ben a Szabad Nép-székház (később Népszabadság-székház, Sajtópalota, 2005-ben bontották le) építése miatt a Corvin áruház mögött elhaladó, és a Rókus kórházig vezető vágányokat megszüntetik, kialakítják a Népszínház utca torkolatában a mai fejvégállomást. 1958-ban a Maglódi út két viszonylatának a számát felcserélik, ezentúl a 28-as a Kőbányai úton, a 37-es pedig a volt Gőzmozdonyú Vasút vonalán, a Salgótarjáni út-Őrház-Kolozsvári utca vonalon közlekedik. 1993-tól csúcsidőn kívül a 37-es a Kozma utcáig (később a Sörgyárig) rövidül, 37A jelzést kap. 1995-ben szüntették meg a Gránátos utcai hurokvágányt, azóta a 37-es az izraelita temető bejáratánál kiépített visszafogóvágányon fordul meg.

Távkapcsolású motorkocsiból és vezérlő pótkocsiból álló szerelvény Baross kocsiszínben , Baross kocsiszín, Budapest (forrás: Kelecsényi Gábor gyűjteménye)

Négykocsis távkapcsolású szerelvény a Salgótarjáni úton: akkor itt még 28-as számmal jártak a villamosok , Kolozsvári utca, Budapest (forrás: Németh Zoltán Ádám gyűjteménye)

Favázas ikerkocsi Baross kocsiszínben, Baross kocsiszín, Budapest (forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada)

A 37A viszonylat Akna utcai végállomása, Akna utca, Budapest (forrás: VEKE)

A baleset miatt kiszedett középrészű 1371 a Népszínház utcában, Népszínház utca, Budapest (forrás: Heinz Haider)

Az 1410 psz. Ganz csuklós a Keleti pályaudvar vágányai fölötti régi felüljárón, Budapest (forrás: Lakos Rudolf)

A 4137 psz. Tatra motorkocsi siklásos balesete a Gránátos utcai hurokvágányon, Gránátos utca, Budapest (forrás: Németh Zoltán Ádám gyűjteménye)

1996. július 22-én egy Ganz csuklós villamos vezető nélkül kiindult Hungária kocsiszínből: a vonali 37-es szerelvény állította meg, Budapest (forrás: Fejes Balázs)

A „Csufi” is járt a 37-es viszonylaton: itt a Kerepesi temető kerítése mellett látható, Budapest (forrás: Müller Péter)

Az Akna utcai volt iparvágány-kiágazás és a régi 37A-végállomás: ezt a kitérőt forgalmi akadályok esetén ma is használják visszafogásra, Akna utca, Budapest (forrás: Szelényi Gábor)

A Gránátos utcai hurokvágány mai állapota, Gránátos utca, Budapest (forrás: Szelényi Gábor)

Napjainkban a 28-as viszonylatot Baross kocsiszín adja ki, jórészt volt BKV+ -os, vizuális utastájékoztató berendezéssel és elektronikus jegykezelő készülékkel ellátott kétkocsis, Tatra T5C5 típusú szerelvényekkel (érdekességként megemlítjük, hogy itt közlekedik az egyedi ajtónyitós Tatra kocsik prototípusa, a 4165+4169 szerelvény – bár az ajtónyitó gombokat kiiktatták), a 37-esen Ferencváros kocsiszín Ganz csuklósai közlekednek.

2006-ban az Új köztemető könnyebb megközelítése érdekében a kegyeleti ünnep alkalmával 37B jelzéssel villamosjáratot indítottak Baross tér (Festetics utca) és Új köztemető, főbejárat között, kiváltva ezzel az eddig közlekedő, ám a közlekedési dugók miatt menetrendjét igen nehezen tartó 95A jelzésű autóbuszt.