Látogatás a bécsi Verband der Eisenbahnfreunde járműgyűjteményénél
A 2006. február 2-i bécsi Siemens-üzemlátogatást mintegy ellenpontozandó, az egyesület úticéljai között szerepelt a Wiener Linien Speising kocsiszínje is, amely a “forgalmi” nosztalgiajárművek honállomása.
Villamosok, ameddig a szem ellát – s mindegyikük forgalmi nosztalgiavillamos!, Speising, Wien (forrás: Németh Zoltán Gábor)
Az első hallásra kissé paradox jelzős szerkezet mindjárt érthetővé válik, ha jobban szemügyre vesszük az osztrák főváros rekordgyanús gyűjteményét. Kevés helyen találni ugyanis világszerte több mint 120 nosztalgiavillamost egy hálózaton – de talán Bécs az egyetlen hely a világon, ahol ez a gyűjtemény egyetlen városból származik. Ez a szép szám több mint 40 évre visszatekintő gyűjtőmunka eredménye, melyet két egyesület a Verband der Eisenbahnfreunde (VEF – Vasútbarátok Szövetsége) és a Verein Wiener Tramwaymuseum (WTM – Bécsi Villamosmúzeum Egyesület) kezdett meg 1966-ban.
E gyűjtemény értékesebb darabjai 1986-ban, az Erdberg kocsiszínben megnyílt villamosmúzeumban kaptak helyet, a Stadtbahn (azaz a mai U6) járműveivel és buszokkal együtt, melyeket aztán a következő 20 évben további, felújított vagy a forgalomból kivont járművek követtek. Ezeknek majdnem mindegyike üzemképes, de egyediségükből, és a korhű állapotuknak megfelelő műszaki jellemzőkből adódóan csak kivételes alkalmakkor – évfordulók, új vonalak megnyitása, és a minden év júniusában megrendezett Tramwaytag – állnak üzemben, és akkor sem mindig szállítanak utasokat.
A villamosmúzeum talán legszebb járműve, az 1900-ban épült, és 2001-ben gyártáskori állapotában felújított D 244 psz. motorkocsi a 71-es vonalon Simmering-ben, a 2004-es Tramwaytag-ról hazafelé tartva., Simmering, Wien (forrás: Müller Péter)
A múzeum egyik tematikus kiállítása a II. világháború tömegközlekedésével foglalkozik. Ezt a korszakot dokumentálja a H1 2260 psz., légoltalmi elsötítéssel ellátott motorkocsi, amely a 2005-ös Tramwaytag alkalmából a Brigittenau kocsiszín körüli vonalakon közlekedett., Brigittenau, Wien (forrás: Németh Zoltán Gábor)
A további közel 40 jármű mindegyike olyan típusba tartozik, melyek a múzeumban egyébként is megtalálhatóak. Igen jellegzetesek itt (és fél évszázadon át a bécsi tömegközlekedésben is) az 1928 és 1929 között épült négyablakos M/M1 típusú motor- és m2/m3 típusú és pótkocsik, valamint az 1912-től épült nyolcablakos K típusú motorkocsik, és a hozzájuk illő pótkocsik (k3neu/k5) a ’40-es és ’50-es évekből – de későbbi korszakok járműveit is megtalálhatjuk itt. Múzeumi “testvéreikkel” ellentétben viszont ezek a kocsik kivétel nélkül az ’50-es, ’60-as és ’70-es évek üzemi állapotában vannak felújítva. Erre a kompromisszumra szükség is volt egy korlátlan nosztalgiaüzemhez, mivel a járművek csak ebben a korszakban kaptak sínfékeket, a pótkocsik fűtést, valamint az ezek működéséhez szükséges egységes elektromos csatlást.
Villamosok, ameddig a szem ellát – s mindegyikük forgalmi nosztalgiavillamos!, Speising, Wien (forrás: Németh Zoltán Gábor)
Az M típusból igen gyakran a szomszédos pályaszámú járművek is megmaradtak, mint ahogy a képeken is látható., Speising, Wien (forrás: Németh Zoltán Gábor)
A T1-es típusú motorkocsi 1954-ben épült régebbi járművek alvázára, modern, acélvázas szekrénnyel. A tetőreklámon a következő hirdetés áll: “Bérelj tuját!”, Wien (forrás: Németh Zoltán Gábor)
A gyűjtemény legfiatalabb tagja az 1963-ben épített, érdekes műszaki megoldású (kéttengelyes alvázhoz csatolt forgóvázas utánfutó rész) F típusú csuklós motorkocsi, Speising, Wien (forrás: Németh Zoltán Gábor)
A műszaki megoldások mellett számos utastéri részlet – mint például a korabeli reklámplakátok – is hű tükre ennek a korszaknak, csakúgy, mint az akkor folyamatosan zajló modernizációknak. A járművek akkoriban kaptak a lécek helyett farostlemez fal- és tetőburkolatot, a lámpák helyett fénycsöveket, másfajta tetőszellőzőket, kétirányú viszonylatjelzőt, fűthető szélvédőt, de akár más motorokat vagy menetkapcsolót illetve ollós áramszedőt is. Ezek az átépítések viszont nem egységesen zajlottak, így az M/m típus itt megmaradt majdnem 20 példánya mind-mind más összképet ad.
Amíg az m3 5419 psz. pótkocsi léces falburkolattal és lámpás világítással a belsö modernizáció elötti állapotban lett felújítva… , Speising, Wien (forrás: Sinka Péter)
…addig az M1 4152 psz. motorkocsi farostlemez falburkolata és fénycsővilágítása a modernizáció utáni állapotot tükrözi., Speising, Wien (forrás: Sinka Péter)
Az M1 4152-es motorkocsi a legapróbb részletekig korhű, mind az utastérben…, Speising, Wien (forrás: Sinka Péter)
…mind a kevésbé feltűnő helyeken, mint az előtér kapcsolótábláin és a tájékoztató táblákon (a tábla szövege: Tartsa kéznél a viteldíjat, a menet- és bankjegyeket ne összehajtva adja át! A kalauz jogosult a túlméretes poggyásszal felszálló utasokat visszautasítani.), Speising, Wien (forrás: Sinka Péter)
E járművek első lakóhelye 30 éven át Ottakring kocsiszín volt, ennek átépítésekor kerültek át 1996 tavaszán Rudolfsheim-be, majd mikor ide is elértek az építési munkálatok (hogy az ULF-ok karbantartására e telep is alkalmassá váljon), 2004 telén Speising-be költöztek. A járműpark körülbelól kétharmad része a WTM kezében van, míg a maradék tulajdonosa a VEF. Az egyesületek – akik 1985 óta egy megegyezés alapján közösen képviseltetik magukat a közlekedési vállalattal folytatott tárgyalásokon – járműveiket saját személyzetükkel közlekedtetik, akik közül a járművezetők a közlekedési vállalat dolgozói, míg a kalauzok vizsgázott civilek – de mindnyájan szabadidejükben, térítés nélkül állnak szolgálatban. Hasonlóképp történik a járművek fenntartása és gondozása, amelyre a remízben megfelelő műhelykapacitás áll rendelkezésre. Ha ez mégse lenne elegendő, a nagyobb felújításokra a Wiener Linien főműhelye készséges partner.
A műhelykapacitás mellett az egyesületeknek megfelelő pótalkatrész is kéznél van., Speising, Wien (forrás: Németh Zoltán Gábor)
A VEF a múzeum számára is újít fel járműveket, jelenleg az u3 1948 psz. pótkocsin dolgoznak, Speising, Wien (forrás: Németh Zoltán Gábor)
A “forgalmi nosztalgiák” legfőbb feladata a megrendelt különmeneteken való közlekedés. Ennek csak a napszak – a hétköznap reggeli és délutáni csúcsidőben nem lehetséges a nosztalgiamenet – és a megrendelő anyagi helyzete szabhat határt, de az árak a budapesti viszonyokkal és a helyi árszínvonalakkal összehasonlítva egyáltalán nem horribilisek. Egy 24 személyes motorkocsit már 255 €-ért kibérelhetünk egy órára (cikkünk írásakor 1 euró 251 forintot ér), ha pedig egy pótkocsival megduplázzuk a kapacitást, óránként 383 €-t kell fizetnünk. De az ennél nagyobb csoportok is könnyen elhelyezhetők egy háromkocsis szerelvényen (510 €/óra), vagy akár egyszerre több szerelvényen is. Az így befolyt bevételek egy része a Wiener Linien-t illeti, míg a maradékot az egyesületek a járművekre fordítják.
Az M+m3 szerelvények 50 éven át voltak jellegzetes részei a bécsi városképnek – és ma is a leggyakoribb és legnépszerűbb városnéző különvillamosok., Wien (forrás: Németh Zoltán Gábor)
A T1-eshez illő k6-os pótkocsikból is megmaradt két “forgalmi nosztalgia” példány, így minden jellegzetes típusból képezhetők egységes háromokocsis szerelvények., Wien (forrás: Müller Péter)
Akinek nincs meg a szükséges anyagi háttere, vagy nincs akkora baráti köre, akikkel egy villamost megrendelhetne, az sem marad nosztalgiavillamosozás nélkül. Az egyesületek szerelvényeiket majdnem minden évben céljáratként közlekedtetik a Tramwaytagok helyszíne és a fontosabb közlekedési csomópontok között, ilyenkor egyszerre akár 8 szerelvény is üzemben állhat – ráadásul mindegyikük ingyen! A VEF ezen felül évente legalább kétszer, általában szeptember végén és februárban nyilvános különmeneteket szervez, ennek során öt-hat órán át járják be a várost, azokon a vonalakon, melyeken az éppen közlekedő szerelvény megszokott látvány volt éveken át. Az útvonal jellegzetes pontjaiban fotómegállásokat is tartanak, amikor is a járművekre felkerülnek az arra a vonalra jellemző viszonylatszámok és táblák is.
A német “hadi villamos” azaz a Kriegsstrassenbahnwagen típus motorkocsijai Bécsben is megjelentek 1944-től kezdve. A két múzeumi kocsi mellett a sorozat legelső darabját a WTM forgalmi nosztalgiajárműként őrizte meg., Wien (forrás: Müller Péter)
A Tramwaytag céljáratainak zöme természetesen az M-típusból kerül ki. A 2004-es rendezvény a főműhelyben került megrendezésre, e szerelvény épp az üzemi vágányról tért rá a 71-es vonalra., Wien (forrás: Müller Péter)
A nosztalgiajárművek közül a ’90-es évektől kezdve több jármű a szó szoros értelmében megédesítette a bécsiek mindennapjait. Az elsősorban nápolyijáról híres Manner cég, amely már korábban is hirdette termékeit tehervillamosokon, 1992-ben megegyezett a VEF-fel, és a korábban mérőkocsivá átalakított, és ekkor még ezen állapotában lévő, de e célra már nem használt M1 4152-es motorkocsi (akkor még 6152-es pályaszámmal) a gyár legtöbb termékének csomagolására jellemző rózsaszín fényezést kapott. E külsővel aztán évente többször is közlekedett különféle rendezvényekhez és eseményekhez (pl. templomi búcsúk, húsvét) kapcsolódóan, vagy jótékony célú különmeneteken hátrányos helyzetű gyerekek számára, magában, utasok nélkül, vagy pótkocsikat vontatva. E meneteken az utasok kóstolóból is részesedhettek, az adventi hétvégéken pedig a Ringen villamosra várókat ajándékozták meg karácsonyi bonbonnal. 1996-ban a VEF az 5400-as pótkocsit is átfényezte Manner-rózsaszínre, és a WTM is beszállt a reklámozásba saját szerelvényeinek egyikével. Az így befolyt bevételekből újították fel a már említett motorkocsi belső terét is, hogy ismét alkalmas legyen utasok szállítására. A két szerelvény közül ma már csak a WTM-é rózsaszínű, a VEF 2002 végével felbontotta szerződését, így a következő két évben először a pót- majd a motorkocsi kapta vissza fehér-piros fényezését.
A WTM Manner-motorkocsija eredetileg oktatókocsinak épült. VEF-es társaival ellentétben pótkocsijával együtt csak félig kapott Manner-rózsaszín fényezést., Wien (forrás: Sinka Péter)
Közel másfél órás látogatásunk során a VEF tagjai – Josef Hofer, Martin Mannsbart és a látogatásunkat lehetővé tevő Josef Hlavac – készségesen és szakszerű tájékoztatókkal álltak rendelkezésünkre, ezúton is köszönet illeti őket ezért.
